Ez itt a Tilos Rádió Free Cinema című műsorában zajló workshopnak az összefoglalója.
A workshop negyedik adásának dátuma: 2009. június 15.
Műsorvezető: Köllő Killa (Trillian)
Állandó vendég: Tóth Csaba
Aktuális szakértő: Köbli Norbert, forgatókönyvíró
DJ: Turiszt
A rádióadás meghallgatható itt.
Önmagunkról nem
Most már harmadik forgatókönyvíró szakértő szeretné, ha önmagunkról készítenénk filmet ("hol vagy TE a történetben?, fontos a személyes tapasztalat a karakterek kidolgizásánál, stb. stb. stb) amit kategorikusan elutasítunk. Annyit viszont megfogadunk, hogy tényleg megpróbálunk belevinni valami személyeset. Ha már ez a feladat.
Karakterek, karakterek, karakterek
Köbli Norbert is azzal indít, hogy ismerni kell a szereplőt, amit személyes meggyőződés nélkül nehéz elérni. Nagy rendezők példáján okulva: az „Összetett karakterek, egyszerű sztorik” jelmondattal többen is értek el sikereket: Woody Allen, Billy Wilder, Mike Nichols központi karakterekhez igazítják a történetet. Ezáltal a karaktereik bonyolultak, de élők, a filmekben pedig nem történnek eget verő dolgok, így fordulatnak számít, ha előkerül egy pisztoly. Polanski Kínai negyed című filmje a forgatókönyvíró-iskolákban kötelező tananyag. Érdekesek benne a karakterek, érdekes a helyzet is (meg kell oldani egy látszólagos eltűnési ügyet, miközben a háttérben LA egy sivatag, melyet alulról kéne öntözni, korrupt összeesküvés és filozófiai alapvetések által kerülnek elő a mélyebb rétegek), nehéz eldönteni, hogy film noir vagy egyszerű zsánerfilm. A Lesz ez még így se Jack Nicholson-nal kitűnő példája annak a filmnek, amelyben nincs semmi érdekes, viszont a főszereplő viszi a prímet.
Csaba szinopszis–mutánsa a sertésinfluenzáról (címe nincs, csak egy e-mail tárgy rovata: ’influ’).
„Megérkezik a sertésinfluenza-vírus Mexikóból, a Mátrában található kutatólaborral felszerelt kórházba. Megkezdődnek a kísérletek az ellenszer kifejlesztésére, de első körben egy még gyilkosabb mutáns verziót hoznak létre, amit az egyik arab kutatóorvos el akar adni egy terrorszervezetnek. A főorvos lebuktatja őt a vírus kicsempészése közben, de egy baleset miatt a betegség elszabadul, és karantén alá kell venni a kórházat, amivel nem mindenki ért egyet.”
Jelenlegi állapotában ez olyan ötlet, ami bárkinek eszébe juthat, de szakértőnk tovább kérdez: hol vagy benne Te? Melyik az a karakter, aki miatt emlékezni fogunk a filmre? Milyen lesz a kidolgozás? Tesztel: mennyire vagy elszánt, hiszen hátravan még vagy 2 év írás, forgatás, illetve az eredeti cél, vagyis a filmkészítés alapjainak elsajátítása sem utolsó szempont. A magyar zombi-próbálkozást pedig össze se lehet hasonlítani egy Hollywood-i produkcióval, egy magyar filmkészítő közel sem veszi olyan komolyan magát, mint pl. a Terminátor készítői tehették. Fennáll az a veszély, hogy filmünk a végén szatíra-szerűvé válik, ráadásul ezt a zombi-vírusos sztorit Magyarországon nehéz lenne komoly képpel eladni, annak ellenére, hogy hazánk az orvosi kutatások kapcsán világszerte számon tartott szinten áll. A konkurencia is erős: már előkészületi fázisban van egy hasonló témájú Blokk 66 című film, melyben ha minden igaz, Kovács Lajos is szerepel. Zombifilmmel készül előrukkolni Lovas Balázs és Kriegler Gábor, sőt szakértőnk, Norbert is: az ő filmjének társadalomkritikus, magyar vonatkozása egy OTP fiók, amit megrohamoznak a zombik, hogy kivegyék a betétjeiket.
Visszatérve Csaba hipotézisére, a pozitív főszereplő a főorvos, plusz szálként esetleg képbe kerül (mint a Jurassic Parkban) két vakációzó kölyök, akik –hálás szerep- véletlen meglátják a kicsempészést, vagy meg kell őket menteni a veszedelemtől.. a főorvos pedig klasszikus kötelességtudatból (vagy a gyerekei megbetegedéséből fakadó személyes motivációból) megmenti az országot-világot. Esetleg lehetne valami a múltjában, ami megkavarhatja a szálakat, vagy akár lehetne ő az áruló.
Negatív szereplőként arab terroristát képzelt, mely szakértőnk szerint bántó, sőt közhelyes lehet, manapság az amerikai filmekben (kivéve Transformers) kínosan ügyelnek az ilyen csúnya általánosítással járó klisék elkerülésére. Ezért lehetne például azzal variálni, hogy az arabra gyanakszanak, majd kiderül, hogy semmi köze hozzá.
Csaba a filmet „kissé zombi-szerű”-re álmodta, mint a ’28 nappal később’-ben, melyben egymást fogyasztják el a csontsovány szereplők. Abban inkább jellemző a test-test elleni küzdelem, igazi szörnyfilm, Csabánál az emberek egymás közötti játszmája az Alien recept szerint nem közvetlenül a vírus miatt fejlődik ki. Inkább lenne jelen a lezárt térben valamiféle külső veszélyforrás, emellett bomlaszthatná valaki belülről a társaságot, próbálhatnák egymást vádolni, ezzel lehet izgalomban tartani a nézőt. Mint A dolog, vagy a Testrablók filmekben: nem tudod, kiben bízhatsz, hisz a fertőzésnek nincs látható jele: az ember szinte csak belül változik meg. Vagy ha már külső átváltozás, viccből, Disney-s happy endként a végén mindenki csudák csudájára visszaváltozhatna.
Szakértőnk lelkesedik a lánybúcsús sztori hallatán is, melynek karakterei szerinte közelebb állnak a készítőkhöz is, mint a kutatóorvosok világa. Javaslata egy Smaragd románca-szerű véletlen beiktatása, pl. jön egy futár, vagy menekülő motoros és bekavar, mikor felszedi a menyasszonyt, hisz a lány nem is tudja, kire vár.
A következő adásban a karakterek ismertetése következik, majd szavazással döntjük el, hogy a három ötlet közül melyik kerül megvalósításra.
