Ez itt a Tilos Rádió Free Cinema című műsorában zajló workshopnak az összefoglalója.
A workshop harmadik adásának dátuma: 2009. június 11.
Műsorvezető: Köllő Killa (Trillian), Pályi Luca (http://freikino.blogspot.com/)
Aktuális szakértő: Lovas Balázs forgatókönyvíró, Fade In Script Consulting
DJ: Turiszt
A rádióadás meghallgatható itt.
A műsorban 2 szinopszis szerűséget tárgyaltunk ki. Az első (Hajnalka és a bankrabló) elolvasható itt. A második (Lánybúcsú túlélőtúra) elolvasható itt.
Ebben az adásban két kezdetleges, a szinopszis és a logline közötti írást szedtünk darabokra, melynek még mindig kulcskérdése: „hova szeretnénk a sztorit kifuttatni”, vagyis mi legyen a végkifejlet? Érdemes a kérdést karakterszempontból megközelíteni: mi a fő életproblémája, a bekövetkező változás milyen lehetőségeket kínál, mihez kezd ezzel a szereplőnk?
Általában egy nagyjátékfilm 3 fő felvonásból áll, ahogy általános iskolában is tanultuk: bevezetés –bonyodalom –csúcspont (/megoldás) szinten. Amikor kitaláljuk a törrténet végét, fontos nagyjából sejteni a film által felvetett kérdéseket (bevezetés) és a válaszokat (megoldás), hogy lássuk a sztori potenciálját. Ezután jöhet a karakterek kidolgozása, ami után lehet, hogy az egész történet megváltozik. A szinopszis tehát a film legeslegfontosabb alkotóelemének, a karaktereknek részletes kidolgozása után kap végleges formát, tekintve, hogy a karakterábrázolás és majd a „treatment” (cselekményvázlat prózai formában) együtt teszi ki a film végleges vázát: ebből lesz a forgatókönyv.
Érdemes elgondolkodni a főbb szereplők back-story-ján (háttértörténet-élettörténet a megfilmesített időszak előtt): jó tudni, szereplőnk honnan jött és hova tart. 1-2 oldalnyi fókuszált karakterábrázolást írjunk, mely a forgatókönyvírónak és a rendezőnek mutat majd irányt. A mellékkaraktereknek is funkciót kell találni –nekik kevésbé kell kidolgozni előtörténetet, de érdemes fő jellemjegyet találni- főleg komikus film esetén. Nem érdemes túl sok (mellék)karaktert beemelni, az csak túlbonyolítaná a történetet.
1. A bankrablós történetet Yvonne vetette papírra.
Az ügyintéző, Hajnalka egy magányos, egyedül élő nő, az utolsó pasija (az a szemét Tibor) is elhagyta, ellenben a bank biztonsági őre, a gyámoltalan Laci udvarol(na) neki. Ezt viszont nem akarja észrevenni, ehelyett szabadidejében inkább Tibor iwiw-es adataival van elfoglalva, vagy ábrándozik: képzeletében az idegesítő ügyfeleket maszkos bankrablóként tartja sakkban, mígnem a képzelet egyszer csak valósággá válik, Hajnalkát akarják bevonni túszként, aki lakonikus stílusban egyszerűen nemet mond. Vagy nem, ez még megfontolás tárgya, mindenesetre az alapötlet szerint a film végére az év dolgozója lesz.
Balázs szerint a fenti keret-történet film-idő szerint kb. negyed órára, max. húsz percre elegendő, bár sok fordulatot rejt magában, érdemes kibontani a bankrablást, a túszkérdést a főhősnő egyre izgalmasabbnak tűnő karaktere szempontjából, pl. mondhatna más nemet, ő pedig bevállalhatná az izgalmas túsz-szerepet.
Mivel halálosan unja a munkáját, izgalmat csempészve az életébe igent mondhatna a felkérésre, majd „betársulhatna” vagy lefegyverezhetné a bankrablót és elmenekülhetne a szerzett pénzzel. Még vonatra is szállhatna, hogy a vonatos-üldözéses jelenet se maradjon ki.
Ha megkapja a lehetőséget a merész váltásra, adódik kulcskérdés: mennyire hat a jellemére a bankrablás: Hajnalkából előtör-e a szunnyadó erő, miközben gyámoltalannak tűnik, és ügyesen kijátszva lefegyverzi a bankrablót. Vagy még az elején maga ajánlkozik fel túsznak, így a következő események vicces szituációk sorát vonja magával.
A hősszerelmes Laci Hajnalka és a bankrabló után indulhatna, ekkor viszont megjelenik Tibor, vagy Hajnalka maga hívja elő.
A történet kezdő szekvenciái után (bankrablás, túszejtés, menekülés, óvatlan pillanatban lefegyverzés) indulhat a mondanivaló lényegének kibontása -vagyis meg kell keresni Hajnalka céljait. Mit akar kezdeni a megszerzett pénzzel: visszakanyarodik vele a bankba, vagy megtartja. Hiszen a kialakult szituáció a frusztrált, elnyomott lány első- egyetlen lehetősége a kiugrásra, a lázadásra. Mit kezd a helyzettel? Visszaszerzi Tibort (akinek a pénzzel imponálni akar, netán visszavásárolni a szerelmét), vagy amikor minden jóra fordul, Laci szerelme lesz, netán a bankrablóé?
Itt mutatkozik meg a 4 fő karakter –Hajnalka, Bankrabló, Tibor, Laci karakterének fontossága.
Színesíti a filmet, ha komikus potenciált rejtünk a karakterek jellemvonásaiba (-pl. Hajnalka és a Bankrabló jelleme klasszikus akció vígjáték-szerűen ellentétei egymásnak), majd a bonyodalom kifejtése által jól összehozni vagy összezárni őket. Ráadásul, ha komikus jellemhibával vannak megáldva, lehet a néző szempontjából is szórakoztató, ha a karakter nem látja a saját korlátait (korlátoltságát) vagy csak a film végére tanulja meg kezelni.
A karakterépítésben benne rejlik Hajnalka back-story-ja: hogyan viselkedett (népszerű volt-e) az iskolában, mik a hobbijai, vannak-e barátai, hogy alakult a magánélete, a legfőbb frusztrációi (mit utál, csodál másik emberben –ez már szinte pszichológia: a saját sötét oldalát keresi másokban), mik az erősségei, félelmei. Fontos felépítenünk a főhős maszkját: milyennek akar látszani a külvlág vagy maga előtt. Ezekből a fogalmakból pedig kirajzolódik az igazi énje a kríziskezelés által - ezek a lelki tényezők szolgálhatnak a sztori forrásaként. Az álarc a védekezés eszköze, megfogalmazása után derülhet ki, mi áll mögötte. Vagy kedvesnek, boldognak mutatja magát ügyfelei előtt, viszont mikor hátat fordít, kiderül szomorú élete, melyből kitörni, bizonyítani szeretne szüleinek vagy Tibornak, akivel elutazna egy távoli szigetre? Tehát terve van a pénzzel?
2. A lánybúcsús történetet Trillian jegyezte le.
Főszerepben a házasodni készülő Hanna (26), akinek jó barátnői lánybúcsút szerveznek: játékos üzeneteket kap –az elsőt mindjárt reggel ébredéskor, melyek alapján később a házaséletre felkészítő feladatok különböző állomásait kell neki teljesíteni, hogy mindezek után félelmeit levetkőzve, nap végére felkészülve-megedződve a házaséletre, kimerülve (leharcolva) megérkezzen az esküvő helyszínére.
A film az elképzelés szerint könnyed vígjátéknak indul, majd félelmetes túlélőtúrába csap át, így válik akciófilmmé.
Ötletek a filmbéli fordulatokra: véletlen betér egy bankba, ahol a bankrablás túszaként elrabolják vagy a kisváros pályaudvarán ejtik túszul, a következő üzenet átvétele közben. Ne lehessen tudni, hogy a rablás egyáltalán játék része-e. A barátnők jöjjenek rá, hogy gond van, és néhányan induljanak el a megmentésére.
Balázs meglátása szerint az elrabló megjelenésével a sztori el is csúszhat másik irányba, ettől elrugaszkodva tehát lehet, hogy más erőszak-helyzetet érdemes teremteni.
Jónak tűnik az insighting incident (indító esemény): tökösen indul a sztori egy váratlan fordulattal, mely felborítja a főhős addigi élete normalitásának egyensúlyát, a bankrabló megjelenése pedig színesítheti a történetet, amennyiben ez a történeti fordulópont a filmidő szerinti 20. perc környékén következik be, a fővonal helyes megtartására itt viszont nagyon kell ügyelni.
A film nem szereti a véletleneket, vagy erőltetett szituációkat, márpedig itt a pályaudvaros találkozás annak tűnik. Klasszikus történetekben lényeges az ok-okozatiság, az akció-reakció egymásutánisága. Fontos megtartani a történet logikáját, fő vonalát, vagyis ha nyilvánvalóan erőltetett fogás kerül bele, ami nem a karakter döntéséből fakad, fennáll a veszély, hogy a néző elveszíti a fonalat. A véletlen tehát inkább a történet elindításához használható, történetet azzal megoldani tilos, a távoli deus ex machina érzetét kelti. A nézők megtartása érdekében érdemes konzekvensnek maradni a műfaj felépítésében: a könnyed-romantikus vagy akció-thriller szerű tiszta zsánerfilmet vagy célzottan kevert filmet előirányozni, majd végig megtartani a stílust.
A fő karakter tehát házasság előtt áll, mi járhat a fejében? A félelmei? Nem tudja, hogyan legyen jó feleség, és ezt kell leküzdenie a cselekmény által, gyorstalpaló-szerűen? Adódik a jó feleség maszkja, és a félelmetes valóság: nincs tudatában a döntés véglegességének. A film fő vonala legyen tehát a hiányosságok bemutatása, vagy inkább küzdjön az elrablójával (megmentőjével?).
Hol van eközben a férj-jelölt? Szükséges-e egyáltalán megmutatni vagy szembemenve az elvárásokkal, szándékosan -egyfajta stiláris fogásként NEM megmutatni? Trillian szerint hozzá nincs is köze a fő mondanivalónak, ami igazából a lány saját félelmeiről szól, így nem mutatkozik meg, vagy legfeljebb a végén (hepiend).
Balázs szerint pedig a félelmek szorosabban is kapcsolódhatnának a vőlegény személyéhez, szerepeltetése túl sok lehetőséget rejt, semhogy kimaradjon. Tudja meg, hogy elrabolták az aráját, és menjen utána, vagy szervezze ő direkt az elrablást (, melyből később szerencsétlenségére románc alakul), hogy megleckéztesse a kiscsajt, lehet bevinni játszmaszerű csavarokat, szép (lelki) küzdelmeket is, a főhős pedig végül jobb ember lesz, felnő a házassághoz.
Következő alkalommal további szinopszisokat helyezünk boncasztalra.
