Ez itt a Tilos Rádió Free Cinema című műsorában zajló workshopnak az összefoglalója.
A workshop hatodik adásának dátuma: 2009. szeptember 17.
Műsorvezető: Köllő Killa (Trillian), Kerékgyártó Yvonne, Tóth Csaba
A rádióadás meghallgatható itt.
Új írányt veszünk
Hosszú nyári szünet után újra elindítottuk a workshop-témát. Némileg megváltoztattuk a koncepciót: mostantól nem szakértőt hívunk minden adásba, hanem egy általunk választott tankönyv alapján megyünk végig a filmkészítés egyes fázisain. A választott könyv (szerintünk magyar nyelven eddig megjelentek közül a legalkalmasabb erre): Egri Lajos A drámaírás művészete. Ez alapján fogjuk megtenni lépéseinket az alkotófolyamatban. Az ok annyi, hogy simán nem működött az a módszer, hogy a szakértők adásról adásra mondanak valamit. Nem hallottunk konkrét módszereket és nem tudtuk a gyakorlatba átültetni a tanácsaikat. Szóval tankönyvől dolgozunk.
Az első lépésünk volt, hogy kiválasztottuk a megfilmesítésre váró szinposzisunkat: Zombivírus a Mátrában munkacímet viseli, és a többi ötlettel mostantól nem is foglalkozunk.
Egri Lajos filmíró volt, és filmírást is tanított. Könyve, A drámaírás művészete abszolút érvényes a forgatókönyvírásra is. Tiszta, pontos, nem visz félre. Nem ez az egyetlen módszer, de egy számunkra relevánsnak tűnő, ezért kipróbáljuk.
Történetünk annyi, hogy egy kórházban a H1N1 vírus ellenszere mutálódik és zombivírusként hat a felnőttekre. A gyerekek ezért elszeparálódnak a felnőttektől és kénytelenek a menekülésen túl felépíteni saját túlélésen alapuló társadalmukat. Ez a szituáció eleve gyorsítja felnőtté válásukat. A generácós feszültség is szerves része a történetnek és sokan már korban is közel állnak a felnőtté váláshoz, így még veszélyeztetettebb a helyzetük.
Van alapötletünk, de nincs még karakterünk egy sem. Inkább korcsoportok, de még ez sincs megfogalmazva igazán.
A premissza nem jött össze
A könyv az első fejezetben a premissza fogalmát tárgyalja, ami egymondatos összefoglalását jelenti a filmnek. Más helyeken logline-nak hívják, de lényegét tekintve a név mindegy. A lényeg, hogy az egy mondatban legyen benne, hogy honnan hova tart a történet
Példa: Rómeó és Júlia premisszája: Az igaz szerelem a halállal is dacol.
Próbáltuk visszafejteni az
Alien premisszáját. Lefejtjük a történetet, a műfajt, megpróbáljuk minden plusztól megkopaszítani. A kapzsiságtól szól, vagy a parancsok vak követéséről? Lehet esetleg egy ilyen: A
becsvágy pusztuláshoz vezet. Ez sem tökéletes, mert a becsvágy milyenségét meg kellene határozni. Mondhatjuk, hogy könyörtelen. A sima becsvágy nem feltétlenül olyan tulajdonság, ami pusztuláshoz vezet. Az Alien premisszáját nem véglegesítettük, elkalandoztunk.
A zombifilmünk permisszáját nem első körben nem sikerült megfogalmazni. A felnőtté válás elkerülhetetlen nem tűnik jónak. Nincs még karakterünk, ez is lehet ennek az oka. A tankönyvből való írás hátránya, hogy nem lehet ott kezdeni, ahol a könyv kezdi. Például ahhoz, hogy megfogalmazzuk a premisszát, többre van szükségünk, mint a puszta ötlet. Valószínűleg a premissza az írás közben kell kialakuljon. Van egy gyerekcsapatunk, amiben ki kell találni, hogy kinek a hibája az, hogy elszabadult a vírus, ki az a gyerek, aki képes kiállni a csapatért, és miért. Minden felnőtt vajon zombivá változik-e vagy kapnak segítséget egészséges, kint lévő felnőttől. Ha nincs felnőtt, akkor az átváltozás előtt kell bemutatnunk őket rendesen. Ha kihagyjuk a felnőtteket, meg kell indokolnunk, hogy nincs áram, így nincs net sincs, így segítség sincs.
Tovább kellene lépni eggyel, mert ennyi az ötletből nem elég még a premisszához. Következő lépés legyen a karaktereket kitalálni. De már a karakterek kitalálásánál is kell tudni valamennyire, hogy mit szeretnénk mondani a társadalomnak.
A 3 dimenziós karakterek kitalálásához Egri szerint a következő adatokat kell kitalálni: fiziológia, családi háttér, lelkiállapot. Ha több főszereplő van, akkor is ki kell emelni néhányat, akiket sokkal jobban kidolgozunk. (Pl.
Kutyaszorítóban: Tim Roth és Harvey Keitel)
Következő alkalomra karaktereinket részletesen kidolgozzuk.