Yvonne írta:
Gergely Zoli eredeti ötletét a bankrablást sokféleképp tovább lehet fejleszteni. Számomra a legérdekesebb a beszélgetés során felmerülő bankban dolgozó hölgy személye volt, aki, amikor a fegyveres rabló felszólította, hogy menjen hátra – túsznak -, nemet mondott.
Első ötlet, még nem szinopszis, kisjátékfilm. műfaját tekintve burleszkbe hajló komédia.
Hajnalka magányos egyedül élő nő, akit utolsó pasija, Tibor már évekkel azelőtt elhagyott. Hajnalka egy bankban dolgozik, amiben nem sok öröme van: elégedetlen, zavarják az ügyfelek, ha szünete van, akkor pedig voltpasija, Tibor iwiwes adatlapját figyeli. A nem túl izmos és szintén kevésbé sikeres banki biztonságőr, Laci félénken udvarol a szende Hajnalkának, vágyakozva figyeli naphosszat, a nő azonban mivel észre sem veszi, nem is viszonozza a romantikus érzelmeket. Hajnalkát egyeüdl az dobja fel, hogy képzeletében gyakran eljátszik a bankrablás gondolatával, amikor az idegesítő ügyfeleket sakkban tartja, ő, mint fegyveres, sí maszkos rabló. El sem hiszi, amikor ez a valóságban is megtörténik. A valós bankrablás során Laci életét kockáztatva próbálja megmenteni a bank biztonságát és Hajnalkát is persze, de a rablók egy-kettőre félreállítják. A történet vége, amikor a rablók Hajnalkát túszként akarják fogva tartani, erre azonban a nő lakonikus stílusában nemet mond. A megzavarodott rablókra rátör a rendőrség és bár, nem csinált semmit, Hajnalka bátorságával az év dolgozója címet szerzi meg.
